5.rész

Csak ültem a padon és néztem Lexie, hogy lehet ennyire szánalmas. Egykor jó barátnőm volt, csak mikor rájött, hogy koslatnak utána a pasik elkurvult és én megmondtam neki, hogy nem kell ilyen barátnő. Persze Lexie megígérte, hogy még ezért bosszút áll rajtam, azóta is várom az ígéretét. És ekkor meg láttam Will-t. Akkora adrenalin löketet kaptam, hogy a táskámat a padon hagyva futottam Will felé. Will furcsán nézett rám, de azért elkapta a kezem amikor tarkón akartam vágni.

- Gwen, mi van veled? - kérdezte és elengedte a kezem. Ha te most tudnád milyen nagy hibát követtél el Will! 

- Miért mondtad el Amy-nek? Én akartam! - mondtam és tarkón vágtam. Will össze húzta a nyakát és megdörzsölte a fájó részt.

- Nem mondtad egy szóval sem, hogy ne mondjam el senkinek. - mondta mosolyogva és nekem kedvem lett volna beinteni neki.

- Akkor is, miattad üvöltötte le a fejemet a punkok előtt. - mondtam és bumm elő is jött az egyik. Na és vajon melyik? Hát persze, hogy a szőkeség. Will vállat rántott.

- Bocs, de ezt már nem bírom. - mondta és felkapott a vállára. A csípőm volt a vállán és a fenekem a feje mellett. A térd hajlatomnál fogott nehogy a fejemre essek.

- Will, tegyél le! - üvöltöttem vele és elkezdtem a hátát verni, mint aki meg se érezte. 

- Hé, Gwen jó a feneked. - mondta nevetve. - Ugye nem bánod, ha megkóstolom?  - kérdezte és már is valami meleget éreztem a fenekemnél, akkor jöttem rá, hogy megharapott.

- Will tegyél már le! - sikítottam már.

Ilyen sem volt még. Annyit vettem észre, hogy a földön vagyok és jajgatok, mert rá estem a fenekemre. Felnéztem és már csak azt láttam, hogy a szőke punk elsétál Will meg néz utána. Mindenki minket nézett aki az aulában volt. Will lenézett rám és a kezét nyújtotta.

- Kösz. - mondtam és leporoltam magam. A csengő megszólalt és mindenki elkezdett lefelé menni. Mikor leértem a mi szintünkre bementem a terembe és levágtam magam a padba. A tanár pár perc késéssel jött be.

- Az a-s és a c-s osztály főnökökkel azt beszéltük meg, hogy elmehetnénk uszodába, ha benne vagytok, persze mind a 3 osztály. - erre a mondatra felkaptam a fejem úgy mint mindenki.

Felcsillant a szemem, mikor arra gondoltam, hogy.. Te jó isten manapság nagyon perverz a fantáziám. Majdnem felnevettem a gondoltaimon és ez mindenkinek feltűnt.

- Gwendolyn, jól van? - kérdezte a tanár furcsa fejet vágva.

- Persze, minden rendben. - mondtam, de már majdnem kiestem a padból a nevetéstől. A többiek meg rajtam kezdtek el röhögni mikor a földön fekve fogtam a hasamat és csapkodtam a másikkal mint egy retardált. 

- Remélem most már ki nevették magukat. - mondta a tanár mikor vissza ültem a helyemre. - Vissza térve az uszodához holnap lenne egész nap tanítás helyett. - mondta mire mindenki elkezdett ujjongani. - 10-re kéne ide jönni a sulihoz és innen mennénk tovább a strandra. - mondta és felállt a székéről. Felszedte a cókmókját és ránk nézett. - Mehettek. - mondta pont mikor kicsöngettek.

Mindenki a uszodáról beszélgetve ment ki a barátjával teremből, még én is és Amy is.

- Gwen, te egy nagyon retardált nőszemély vagy. És éppen ezért szeretlek. - mondta. - Min kezdtél el nevetni?

- A piszkos fantáziámon. - mondtam megint nevetve csak most nem tudtam összeesni, mert Amy megfogott.

- Gwen, Gwen.. - mondta a fejét rázva.

- Mondd. - mondtam és megindultam az infó terem felé. 

- Na és miről fantáziáltál? - kérdezte Amy nagy vigyorra húzva ajkait.

- Háát... Az őszintét mondjam vagy a hazugságot? - kérdeztem és a táskámat bedobtam a szekrényembe.

- Igazságot. - monda és követte példámat.

- A szösziről fél meztelenül, kockás hassal és.. - nem tudtam befejezni, mert Amy mögém kezdett mutogatni. Megfordultam és éppen ők közeledtek felénk. Liam széles vigyorral, a fekete a göndör és a barna valamin nevettek a szöszi meg zsebre dugott kézzel sétált.

- Gwen, az egész iskolában rólad beszélnek. - mondta Liam mikor oda ért hozzánk.

- Rólam? - kérdeztem lepetten.

- Az előadásról amit lenyomtál a tanterembe. Már mindenki erről beszél a suliban, még a kis gólyák is. - mondta nevetve. 

- Ja, hogy a nevetésről. - mondtam elgondolkodva. - Legalább valami értelmesről is beszélgetnek. - mondtam vigyorogva.

- Inkább nem szólók semmit. - mondta Amy és megölelte Liam-et. 

- Figyi, örülök nektek, de azért legközelebb Amy az enyém. - mondtam rájuk nézve.

- Már, ha adom. - mondta Liam mosolyogva és adott Amy homlokára egy puszit. Megadóan felsóhajtottam, majd sarkon fordultam vissza a szekrényemhez.

- Tényleg ti is jöttök? - kérdezte Amy Liam-et.

- Hova? - kérdezte értetlenül Liam.

- Uszoda. - mondta Amy.

- Ja, igen. - mondta Liam. Felcsillant a szemem erre a válaszra és már alig vártam a másnapot, pedig még csak az első óra jön.

- Akkor jó, de mi most megyünk órára. - mondta Amy és karon ragadott. Amy elengedte a kezemet és úgy sétáltunk tovább a terem felé. Bementünk és Will mellett foglaltunk helyet, vagyis inkább én, Amy a másik oldalamon ült.

- Jó reggelt. - köszönt a tanár és elkezdődött az óra.

                                                                       *~*~*~*~*

- Nem jössz át hozzánk? - kérdezte meg Amy amikor kiléptünk a suliból.

- De. - mondtam és Amy-ék háza felé vettük az irányt. - Amy, te milyen fürdő rucit fogsz felvenni? Egybe részest vagy külön? - kérdeztem és elkezdtem rugdosni egy követ.

- Külön, te? - kérdezte és ő is belerúgott egy kőbe.

- Külön. - mondtam és hátra néztem, mert valaki kiabálta a nevemet. - Mit akarsz Will? - kérdeztem és karba tettem a kezemet.

- Holnap megyünk együtt a suliba? - kérdezte reménykedve.

- Öhm.. Rendben 9:15-re gyere a házunk elé. - mondtam mosolyogva.

- Rendben. Sziasztok. - mondta és hátat fordított nekünk úgy futott vissza a haverjaihoz. 

- Miért mondtál neki igent? - kérdezte Amy. 

Vállat rántottam. - Had legyen egy jó reggele. - mondtam nevetve. Amy mosolyogva megrázta a fejét és az út további részét csöndben töltöttük.

- Megjöttünk. - üvöltötte Amy ahogy beértünk a házba.

- Jöttünk? - kérdezte az anyja meglepetten.

- Gwen is itt van. - mondta.

- Szia Nicole. - mondtam és levettem magamról a kabátot és a cipőt.

- Szia Gwenny, jó újra látni téged. - mosolygott Nicole és adott két puszi és meg is ölelt.

- Téged is. - mondtam mosolyogva.

- Most lett kész a süti kértek? - kérdezte és elindult a konyha felé.

Amy és én egyszerre bólintottunk és elindultunk utána. Az asztalra egy tálcára sütik voltak kirakva, fogalmam sincs milyen süti, de jól nézett ki és az illata is isteni volt. Elvettem egyet és bele haraptam, el üvöltöttem  magam fájdalmamban.

- Gwen, mi a bajod? - kérdezte Amy.

- Eée a ee! - hadonásztam össze vissza.

- Mi van? - kérdezte Amy összezavarodva és ránézet az anyjára, de az elvolt foglalva.

- EÉE A EE! - üvöltöttem. Amy töltött egy pohár vizet és a kezembe nyomta.

- Idd meg hátha ezután megértelek. -mondta és leült egy székre. Nem kellett kétszer mondani, azonnal megittam. Lecsaptam a poharat az asztalra és Amy felé fordultam.

- Leégett a nyelvem! - ordítottam az arcába mire össze rezzent.

- Ja, hogy ez volt a bajod. - mondta elgondolkodva.

- Igen ez és köszi a vizet. - mondtam mire bólintott.

- Na go fel a szobámba kiválasztani a fürdőruhát. - mondta és felállt a székről.

- Mégis minek nektek fürdőruha? - cikázott köztem és Amy között Nicole szeme.

- Holnap tanítás helyett uszodába megyünk  a másik két osztállyal együtt. 10-re kell a sulihoz menni. - mondta Amy.

- Értem .- monda Nicole és vissza fordult tűzhelyhez. Mi felmentünk Amy szobájába ahol elkezdődött a fürdőruha válogatás.

- Na és ez? - mutatott fel egy kék külön részes fürdőruhát.

- Nekem ez is tetszik úgy mint a többi 100. - mondtam nevetve. Most komolyan ki tart 100 fürdő ruhát a szekrényében? Hát persze, hogy Amy.

- Nem vagy nagy segítség. - mondta és az ágyára dőlt.

- Legyen ez a kék, úgyis ki fogja emelni a szemeid. - mondtam és én is hátra dőltem.

- Lehet, hogy igazad van. - mondta és a többi fürdő ruhát vissza gyömöszölte a szekrényébe.

- Na jó én megyek még nekem is ki kéne választanom a ruhámat. - mondtam és felálltam az ágyról. - Holnap, majd randizunk. - mondtam és megöleltem. - Szia. - mondtam és kimentem a szobájából.

- Szia Nicole. - mentem be hozzá a konyhába.

- Szia Gwenny. - megölelt és már mehettem is.

Felvettem a cipőmet és a kabátomat és már mentem is. Édes jó istenem, hogy én már mennyire várom a holnapot. De várom már, hogy láthassam a szöszit félmeztelenül, te Jézus úr isten, mennyire perverz lettem, na nem mintha zavarna.

- Megjöttem. - ordítottam.

- Mégis hol voltál? - kérdezte anya és megállt az ajtóban karba tett kézzel.

- Amy-nél, ja és holnap nincs suli uszodába megyünk a másik két osztállyal 10-re kell a sulihoz menni. - mondtam anyunak és már le is vettem a kabátot és a cipőt.

- Örülök, és hova mentek? - kérdezte.

- Fogalmam nincs, de most megyek és kerítek magamnak egy fürdő ruhát. - morogtam és elkezdtem fölfelé menni.